-Ágika, nem szabad!
A kislány gondolatában visszhangzik: „Ágika, nem szabad!”. Ugyanezt mondta anyuka a minap akkor is, amikor a gázkályha fölött lévő piros babos fazék után nyúlt, amelyben a leves éppen főtt. „De hát miért nem szabad?” „Olyan szépek.” „Úgy szeretném megismerni, közelről megtekinteni.” „Kitűnően lehetne azokkal játszani.”
Nem szabad! „Nem szabad a tűzzel játszani!” „Kés, villa, olló nem a gyermek kezébe való.”
A tiltások végigkísérik gyerekkorunk emlékeit és még arra is nagyon jól emlékszünk sokszor, hogy ezeket milyen hangsúllyal mondták szüleink, nagyszüleink, nevelőink. De hát miért nem szabad? - értetlenkedtünk. Meg van tiltva! Volt amikor elmehettem a barátaimmal játszani, volt amikor nem. Van amit szabad volt megtenni és van amit nem. Elég sok elégedetlenkedést okozott ám ez akkoriban nekünk és sokszor lázadoztunk, még akár engedetlenkedtünk is.
Aztán vezetni tanultunk és láttuk, hogy vannak a közlekedésben olyan forgalmi jelzőtáblák amelyek útbaigazítanak, szabályoznak és olyanok, amelyek viszont tiltanak. Ha a tiltásokat áthágtuk és nem lett baleset belőle, az még nem jelentette azt, hogy minden rendben, mert ha a következő sarkon rendőrbe futottunk, az akkor alaposan megvámolt szabálysértés címén. Ezért is vannak piros keretben a tiltó táblák, hiszen azokat különösen be kell tartani, különben komoly veszélyeknek vagyunk kitéve vagy jobbik esetben a zsebünk bánja. Miért nem szabad tehát? Miért tiltják? Borzalmas is belegondolni. A hírekben azonban szembesülünk keményen a válasszal, amikor az aktuális közúti balesetekről megy a riport.
Lelki életünkben is piros keretű karikatáblákba ütközünk különösen a vallásos nevelés terén, ahol az isteni parancsolatok nagyobbik része tiltásokban van megfogalmazva. Ne tedd! Nem szabad! Mi lesz ha mégis? Vajon lehetséges úgy élni hogy mindenki lop, hazudik, csal, gyilkos, házasságtörő? Milyen üdítő és biztonságos a megbízható emberek jelenléte körülöttünk. Én milyen akarok lenni?
Isten emberi személy jövőjét fogja ránk bízni gyermekeinkben. Biztonsága, épsége, személyi fejlődése tőlem függ majd. Ha olyat tesz, ami veszélybe sodorhatja milyen hozzá állassal kezelem? És a saját lelkem iránti felelősségben hogyan kezelem a közúti baleset elkerülését jelző isteni rend forgalmi tábláit?
Csapai Árpád
megjelent a Vasárnap katolikus hetilapban.
2011. október 9.
